Gázgyári lakótelep, Aquincum

Az egy- és kétszintes, tornyokkal képzett, árkádíves erkélyekkel kialakított,
zöld spalettás, sárgára vakolt lakóházak nagyon barátságossá teszik - tették - a környezetet.

Amióta azonban az Óbudai Gázgyár bezárt, a lakótelep  egyre jobban megy tönkre.
25 éve már semmiféle felújítás nem volt, sőt 2003-tól
 - amikor az Önkormányzat átvette  az üzemeltetést a Gázgyártól, -
a telep még mostohább sorsra jutott.

Az egykor közösségi célokat szolgáló helyeket
(250 fős színház, közért, hentes, orvosi rendelő, stb.) bezárták,
az utcák, terek, házak egyre elhanyagoltabbak.
Az óvoda és iskola léte is veszélyben van.

Azelőtt e családias, zárt közösségben öröm volt lakni, mindenki mindenkinek nem csak szomszédja, de jó barátja is volt.
A családok összejártak esténként sakkozni, kártyázni, társasjátékozni,
vagy - mivel minden lakáshoz tartozik egy kis kert is, - leültek a kerti barackfa alá beszélgetni, faterkázni.
A gyerekeknek is arany dolguk volt, az óvoda és az elemi alsó négy osztálya a lakótelep közepén foglalt helyett,
nem kellett messzire menni, legfeljebb az utca másik oldalára.
Suli után meg irtózatosan jót lehetett játszani a római romok között,
 mert a terület akkor még nem volt feltárva és lekerítve, mint manapság.