Gellért kút másnéven Forrásház
XI. ker. Szt. Gellért tér
a kút a Gellért szálló előtt áll
építették: 2002. őszétől 2003. tavaszáig

A kút vízköpőiből  2004 július 17-e óta csordogál a víz.
No nem forrásvíz, amint azt eredetileg tervezték, hanem közönséges csapvíz.
Amit a Dunából, illetve a Duna melletti kutakból (valahol Szentendre magasságában)
szed ki a Fővárosi Vízművek, és csővezetéken juttat el a Gellért térre.
Egy megállapodás értelmében évi tízmillió forintot fizet a Fővárosi Önkormányzat
a Fővárosi vízműveknek a kút március 1. és október 30. közötti üzemeltetéséért és a vízért.
Mert hiszen a vezetékes ivóvíz nagyon drága. Azt ki kell termelni, szűrni, tisztítani, fertőtleníteni kell,
és messzi távolságra el kell szállítani.
De vajon ennek a költséges ivóvíznek miért kerül többszörösébe a helyben feltörő forrásvíz?

Van egy új érv is arra, hogy miért vezetékes csapvíz, és miért nem gyógyhatású forrásvíz.
Mert itt a hévízek 37 fokosak, és ez ugyebár ihatatlan. Hm?
És ezt eddig nem tudták? Megtervezték és megépítették a forráskút házat,
elkészítették igen drága porcelánból a 8 kifolyócsőves kútfejet,
ott áll az egész építmény készen már több mint egy éve a Gellért téren, és arról vitatkoztak,
 hogy nem engedhető meg, hogy elfolyjon a gyógyvíz,  meg hogy az milyen drága.
De hogy a forrásvizek (mind a 8 fajta) olyan melegek, hogy nem lehet meginni,
ez eddig még senkinek sem jutott eszébe.
Akkor miért tervezték forrásvízre a kutat?
 És miért vitáztak arról, hogy forrásvíz folyjon-e belőle vagy vezetékes csapvíz?
Ha egyszer a forrásvíz úgyis ihatatlan?
Vagy ez csak egy újabb mellébeszélés, netán lódítás?
Hiszen az Erzsébet híd tövében is ott vannak ezek a források, és ott lehet inni belőlük.
A kelleténél melegebb vizet azonban le is lehetne hűteni.
 Például úgy, hogy hőenergiájával a Gellért szálló fürdésre használt vízét előmelegítenék.
Vagy nem ilyen szellős forrásházat kellett volna tervezni aminek se oldala, se teteje,
 hanem zártat, amit  télen a forrásvízzel lehetne fűteni.
Budapest, 2004. július 20.