Magyar Állami Operaház
VI. ker. Andrássy út 22.
A neoreneszánsz épület 1875 és1884 között épült Ybl Miklós tervei szerint.
Az Operaház építésének történetéről bővebben olvashat az Operaház honlapján.
Ybl Miklós építész rövid életrajza:
Ybl Miklós Székesfehérvárott született 1814. ápr. 6-án és Budapesten halt meg 1891. január 22-én.
A bécsi polytechnikum elvégzése után 1832-től Pollack Mihály, 1836-tól Koth Henrik irodájában dolgozott.
1840-től a müncheni akadémián, majd Itáliában képezte tovább magát.
 Hazatérve Pollack Mihály fiával, Ágosttal társult, közösen építették át gróf Batthyány Lajos ikervári kastélyát,
    majd Károlyi György és Ede megbízásából építette azok fóti és radványi kastélyát, a kaplonyi és fóti templomot.
Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílus képviselői:
a fóti r. k. templom, a budapesti lovarda, a Múzeum krt. 7. sz. alatti ún. Unger-ház. 
Bár a román formákkal később sem szakított (Bakáts téri templom; 1865 – 70),
második itáliai tanulmányútja hatására, 1860-tól az olasz reneszánsz stílus újjáteremtésének kérdése foglalkoztatta.
 Művészete korai és érettebb szakaszában egyaránt kiváló neoreneszánsz stílusú alkotásokat hozott létre, mint pl.:
 a Budai Takarékpénztár épülete, a Puskin utcai mágnáspaloták,
 a Bródy Sándor utcai régi Országház, ma Olasz Kultúrintézet,
 Bankpalota az Egyetem és Reáltanoda u. sarkán, stb.
 Nagy jelentőségű középítkezései szinte meghatározói voltak Budapest városképének:
a Bazilika (1867 – 91) amelynek belső kiképzését Ybl halála után Kauser József fejezte be,
a Rác fürdő, a margitszigeti lebontott Margit fürdő és Szálló, a lebontott Sósfürdő,
 az egykori Fővámpalota, ma Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1872 – 74),
 a Várkert Kioszk és Bazársor, a királyi palota trónterme és krisztinavárosi szárnya, stb.
 Fő műve az Operaház (1879 – 84), amelyet Palladio nyomán kialakított festői főhomlokzata,
belső terei és főként lépcsőháza révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon.
Vidéken is számos templom, bérház mellett kastélyok hosszú sorát építette
- Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád,  stb. -
 Ybl a 19. sz. második felének legnagyobb magyar építésze.
 Emlékezetére 1953-ban évenként kiosztásra kerülő Ybl-dlj elnevezésű építészeti díjat alapítottak.