Ausztrália magyarázatot kér Kína rendkívüli katonai fejlesztéseire

Richard Marles, Ausztrália védelmi minisztere, nemrégiben éles kritikát fogalmazott meg Kínával szemben, amelyben arra szólította fel Pekinget, hogy magyarázza meg, miért van szüksége ilyen mértékű katonai fejlesztésekre. Marles hangsúlyozta, hogy Kínának nagyobb átláthatóságra és megnyugtatásra van szüksége, mivel ez a kérdés alapvető fontosságú a régió számára. A Fülöp-szigetek védelmi minisztere, Gilberto Teodoro Jr. is csatlakozott a kritikákhoz, és Kínát „abszolút felelőtlennek és vakmerőnek” nevezte a Dél-kínai-tengeren végzett tevékenységei miatt. A két miniszter külön-külön nyilatkozott a Singaporeban zajló ázsiai védelmi csúcstalálkozó mellett.

A Shangri-la Dialógust, amelyet az International Institute for Strategic Studies (IISS) szervezett, hagyományosan az Egyesült Államok és Kína dominálja, akik a régióban való hatalmi pozíciójukért versengenek. Az idei találkozón Kína alacsonyabb szintű delegációt küldött, és lemondta a tervezett beszédét. A gyenge kínai jelenlét következtében a dialógus során az Egyesült Államok és szövetségeseinek kritikái és kérdései uralták a témát.

Marles a találkozón kijelentette, hogy „amit Kínától láttunk, az a katonai képességek és a hagyományos értelemben vett fegyverkezés legnagyobb növekedése bármely ország esetében a második világháború óta.” A katonai fejlesztések nagysága aggasztja a többi országot, de Marles hangsúlyozta, hogy a probléma nemcsak a méretből fakad. „Az a tény, hogy mindez stratégiai biztosíték nélkül történik, valamint a Kína részéről mutatkozó egyértelmű stratégiai szándék hiánya aggasztó” – mondta. Az ausztrál miniszter példaként említette Ausztráliát, amely nyilvánosságra hozza nemzeti védelmi stratégiáját és védelmi felülvizsgálatait, egyértelműen jelezve, hogy védelmi fejlesztéseik célja Ausztrália és Ázsia biztonsága.

Marles a Dél-kínai-tengeren végzett kínai katonai gyakorlatokról is beszélt, amelyek februárban zajlottak Ausztrália és Új-Zéland vizei közelében. Kifejtette, hogy bár ezek a gyakorlatok „zavart okoztak, és úgy véljük, hogy jobban is megvalósíthatták volna őket”, végső soron „Kína a nemzetközi jog szerint járt el.” Hozzátette, hogy az irányadó elv a nemzetközi jog betartása kell, hogy legyen, és ezt tartják a szabályalapú rend alapkövének.

Marles nyilatkozatában kitért arra is, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztere, Pete Hegseth, arra figyelmeztetett, hogy Kína „közvetlen” fenyegetést jelent Tajvanra nézve, és Pekinget „hegemonikus hatalomként” jellemezte a régióban. Kína hevesen visszautasította Hegseth vádjait, és azt állította, hogy senki sem érdemli meg a hegemonikus hatalom címét, mint az Egyesült Államok, amely a béke és stabilitás aláásásának elsődleges tényezője az ázsiai-csendes-óceáni térségben.

A védelmi csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök is felszólalt, aki azt javasolta, hogy Európa legyen új szövetséges Ázsia számára. Kína reagált Macron szavaira, aki Tajvan védelmét Ukrajna védelméhez hasonlította, mondván, hogy ez a párhuzam „elfogadhatatlan”, mivel a „tajvani kérdés teljes mértékben Kína ügye”. Kína Tajvant, egy önálló szigetet, saját területének tekinti, és nem zárta ki a katonai erő alkalmazását a végső „újraegyesítés” érdekében.

Az események tükrében egyre világosabbá válik, hogy a Dél-kínai-tengeren és a térség más részein Kína tevékenységei jelentős feszültségeket okoznak, amelyek nemcsak a szomszédos országokat érintik, hanem globális szinten is aggasztóak. Az ausztrál és a fülöp-szigeteki védelmi miniszterek nyilatkozatai rávilágítanak arra, hogy a nemzetközi közösség számára kulcsfontosságú a béke és a stabilitás fenntartása, valamint a jogi normák tiszteletben tartása a nemzetközi kapcsolatokban.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clygvl01y5ro