Egészségtudatosság és egészségügyi tapasztalatok két ország között – mit mutat egy magyar szakember példája?

A Bécsbe érkező magyarok közül sokan már az első pillanatban érzik, hogy a város működése más szemlélet szerint épül fel, mint amit Magyarországon megszoktak. A nagy közlekedési csomópontok – például a Westbahnhof – nem csupán vasúti vagy metróállomások, hanem egyben bevásárlóközpontok és szolgáltatási terek is. Ez azt a logikát követi, hogy ahol sok ember fordul meg naponta, ott összpontosuljanak azok a szolgáltatások, amelyekre útközben szükség lehet.

Ez a fajta előre megtervezett infrastruktúra nem csak a közlekedésben jelenik meg, hanem az egészségügyi ellátásban is. Az ilyen típusú intézményeknél is érzékelhető a mindennapi logisztika és betegút tervezésének tudatossága: a cél az, hogy az ügyfél a lehető leghatékonyabb módon jusson el a számára szükséges vizsgálatig vagy kezelésig. A rendszer nem az egyéni kapcsolatokra, hanem a jól szervezett struktúrákra épít.

Újrakezdés és tanulási folyamat – miért nem működik minden vállalkozás ugyanúgy?

A beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy Ausztriában a vállalkozói környezet más logika szerint működik, mint Magyarországon. Sokan beleestek abba a hibába, hogy úgy gondolták: ha egy üzleti modell vagy értékesítési gyakorlat itthon működik, akkor az automatikusan Ausztriában is sikeres lesz. A gyakorlat azonban mást mutatott.

Az interjúban szereplő szakember éveken át figyelte a helyi környezetet, mielőtt bármibe belekezdett volna. Nem sietett saját vállalkozást indítani, inkább azt vizsgálta, hogyan működik a társadalom, az ügyintézés, az egészségügy és a helyi üzleti kultúra. Ez az időszak később megtérült: ismerősök és magyar ügyfelek sorra kértek tőle tanácsot azzal kapcsolatban, hogy hová érdemes fordulni egészségügyi problémákkal, mely orvosokhoz lehet bizalommal menni, és hogyan működnek a bécsi szűrővizsgálatok.

Ezek az ismétlődő kérdések világítottak rá arra, hogy nincs olyan szolgáltatás, amely megbízhatóan végigkíséri a pácienst az osztrák vagy magyar egészségügy útvesztőin. Így született meg a gondolat, hogy ezt a hiányt érdemes rendszerszinten pótolni.

Hogyan jött létre a König & Novák?

A cég alapításához vezető út személyes élményekből és visszatérő ügyféligényekből állt össze. Az interjúból kiderült, hogy sok magyar, aki Bécsbe költözött, nehezen tájékozódott az ottani egészségügyi rendszerben, és leginkább ismerősökön keresztül próbált ajánlásokat szerezni. Ahogy azonban az is elhangzott: Ausztriában egy orvos ajánlása felelősséggel jár, éppen ezért laikusok ritkán vállalják el.

A König & Novák abban különleges, hogy személyes alapokra építi a működését. Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban állnak, ők szervezik a találkozókat, ők gondoskodnak a szűrővizsgálatok időzítéséről, és orvosi tanácsadó testület segíti a háttérmunkát. Ez egyfajta kézműves jellegű szolgáltatás: az ügyfél nem egy intézményt, hanem konkrét embereket keres fel, akik felelősséget vállalnak a szervezésért.

Mivel az egészségügy bizalmon alapul, a vállalkozás a névadók – Kőnig Róbert és Novák László – saját nevét viseli. A koncepció lényege, hogy a szolgáltatást átláthatóvá, személyessé és következetessé tegyék.

Ellátási különbségek a gyakorlatban – mit jelent ez a pácienseknek?

Ausztria kórház szempontjából teljesen más szemlélettel fogadja a beteget, mint amit Magyarországon sokan megszoktak. Az ellátás minősége intézménytől függetlenül egységes, és nem számít, ki milyen háttérrel érkezik. A rendszer célja, hogy bárki ugyanazzal a szakmai színvonallal találkozzon, akár sürgősségi, akár szülészeti vagy diagnosztikai vizsgálatra megy be.

Magyarországhoz képest ez jelentős különbség. Hazai viszonylatban hosszú ideig személyes kapcsolatokra, ajánlásokra és hálapénzre épült a betegút, míg Ausztria kórház szempontjából mindez irreleváns: ott az ellátás útja nem kapcsolatokon, hanem a rendszer működésén alapul. A stabil, kiszámítható struktúra sokaknak nyújt biztonságérzetet, különösen azoknak, akik Magyarországról érkezve keresik a megbízható egészségügyi megoldásokat.

Miért hosszabb az egészségben eltöltött élet Ausztriában?

Az Eurostat statisztikái szerint Ausztriában a lakosság nemcsak tovább él, de jóval több évet tölt egészségben. A különbség meglepően nagy: az egészségben eltöltött évek száma akár 18 évvel is meghaladhatja a magyar átlagot.

Ennek több oka is van. Az egyik, hogy Ausztria lakossága következetesen részt vesz a szűrővizsgálatokon, amelyeket az állami biztosítás finanszíroz. A másik, hogy az ottani orvosi kultúra nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre, a betegségek korai felismerésére és a megfelelő oltási programokra. A rendszer a rutinvizsgálatoktól a komplex check-upig mindent egy gondosan felépített rendszerbe illeszt.

A különbség nem abban áll, hogy Ausztriában kevesebb egészségtelen szokás lenne – sokan ugyanúgy dohányoznak vagy fogyasztanak alkoholt –, hanem abban, hogy emellett rendszeresen sportolnak, túráznak, síelnek, és gondot fordítanak a szűrésekre. Ez a kettősség hosszú távon jelentős előnyt ad.

A cég szerepe: külső lelkiismeret és folyamatos utánkövetés

A König & Novák olyan szolgáltatási modellt alakított ki, amely folyamatos kapcsolatban marad az ügyfelekkel. A tagok egészségügyi adatait rendszerszinten kezelik, és előre jelzik, mikor milyen vizsgálat válik aktuálissá. Ez lehet egy két évvel ezelőtti leletből következő kontroll, egy ajánlott oltás frissítése, vagy egy általános szűrés időpontja.

A szolgáltatás lényege, hogy az ügyfél ne maga próbáljon eligazodni a rendszerben: a cég szervezi a vizsgálatokat, időpontokat, és segít összehasonlítani a budapesti, illetve bécsi lehetőségeket. A cél nem csak az időpontfoglalás megkönnyítése, hanem az egészség hosszú távú megőrzése.

A betegút élménye – más, mint amit Magyarországon megszokhattunk

Az interjú egyik legérdekesebb része az osztrák alapvizsgálatok részletességéről szólt. A komplex check-up során laborvizsgálat, székletminta, vizeletvizsgálat, ultrahangos kontrollok és számos egyéb elem tartozik az alapcsomagba. Mindez olyan alapos, hogy sok magyar páciens számára meglepő.

A felnőttkori oltások követése szintén fontos része az osztrák egészségügyi kultúrának. Sok oltást 10–20 évente ismételni kell, és ezek hiánya komoly kockázatot jelenthet. A rendszer viszont segít abban, hogy senki ne csússzon ki a szükséges időzítésből.