A parkőr, aki felhívta a világ figyelmét a Sycamore Gap fa sorsára

Daniel Graham és Adam Carruthers bűnösnek találták magukat az ikonikus Szicíliai Gap fa kiirtásában. A Hadrianus fal mellett található fa szándékos kivágása világszerte felháborodást váltott ki az emberekből. Az esemény különösen drámai fordulatot vett Gary Pickles parkőr számára, aki az első volt a helyszínen. A férfi sokkolva állt a látvány előtt, hiszen ahol korábban talán Anglia legkedveltebb fája állt, most csupán a levegő maradt. Amikor a farmer reggel telefonált az irodájába, Gary azt hitte, hogy valamilyen tréfa áldozata lett. A 2023. szeptember 28-i munkanapja még csak most kezdődött. „Nem gondoltam volna, hogy egy farmer ilyen butaságot mond, ezért azt mondtam magamban, hogy ‘ó, istenem, talán ez igaz’.” A parkőr csapata e-mailben értesült az esetről, így Gary beült a furgonjába, hogy a fához hajtson. Minden egyes percben, ahogy közeledett, a szorongása egyre nőtt. „Ahogy egyre közelebb értem, csak azt gondoltam, hogy ‘nincs már ott, eltűnt’.” Amikor megérkezett az útra, amely a fához vezetett, „kettőt is nézett” az első pillantásra, amikor meglátta, hogy a fa oldalára dőlt. „Sokk volt” – mondta Gary, aki egy hatalmas ürességgel találta szembe magát. Eleinte úgy gondolta, hogy a fa a közelmúltban történt Agnes vihar következtében dőlt ki, amely erős szelet hozott magával. „Amikor ránézel és látod, hogy eltűnt, csak… ó, istenem” – mondta. „Ez egy jellegzetesség. A táj része.”

Gary azonban további nyomozásra volt szüksége. Parkolt a közeli parkolóban, majd gyalog sietett a leesett fához. Az a szomorúság, amit érzett, hamarosan dühbe és pánikba csapott át. „Amikor odaértem, rájöttem, hogy nem a szél döntötte ki, hanem levágták. Tiszta vágás volt, ami fokozta a helyzet komolyságát. Amint rájöttem, hogy levágták, tudtam, hogy ez egy hatalmas világszerte terjedő történet lesz.” A helyzet súlyossága gyorsan nyilvánvalóvá vált. Gary sietve jelentette a Northumberlandi Nemzeti Park központjának, hogy úgy tűnik, a fát szándékosan vágták le. Ekkor még nem volt idő arra, hogy kiderítse, ki tette ezt és miért. 09:00 BST körül a Nemzeti Park értesítette a National Trust munkatársait, köztük Andrew Poad általános igazgatót is. „A személyes telefonom elkezdett világítani, az üzenetek pedig özönlöttek a laptopomra.” Amint rájött, hogy szándékos cselekményről van szó, azonnal válságkezelési üzemmódba kapcsolt. „Olyan volt, mintha valakinek a haláláról kellett volna értesítenem az embereket. A nap folyamán azt mondtam, hogy ‘olyan, mintha egy szeretett személyt veszítettünk volna el’. Mindannyian átmentünk ezen a gyászon. Számos munkatárs könnyezett.”

A közösségi médiában megosztott virális fényképek a fát oldalán mutatták, miközben a Nemzeti Park és a National Trust PR csapatai gyorsan dolgoztak az hivatalos válaszon. „Nem sokkal később már globálisan terjedt a hír” – mondta Andrew. 11:00 előtt egy hivatalos közleményben megerősítették, hogy a fát levágták. Dél körül a Northumbria rendőrség bejelentette, hogy a cselekményt „szándékos vandalizmusnak” tekintik. Helyi újságírók már a helyszínen interjúkat készítettek, mielőtt a világ minden tájáról érkező tudósítók a tuskóval szemben lévő füves dombot „kameraállványok tengerévé” alakították. „Ez a legnagyobb sajtótörténet, amivel a National Trust valaha is foglalkozott” – mondta Andrew. „Azt meglepetésként érte minket, hogy a globális érdeklődés mértéke ennyire nagy.” A vidéki táj megszokott megnyugtató hangját a kamerák kattogása és a közvetítő teherautók motorjainak zúgása keltette. „Tudtuk, hogy népszerű, de nem sejtettük, hogy ennyire.” A nemzetközi érdeklődés Gary-t is meglepte. „A nővérem Franciaországban él, a bátyám Amerikában, és estére mindketten felhívtak, tehát ez valóban globális hír volt, rendkívül gyorsan.” A Nemzeti Park és a National Trust vezetősége a délutánt a leesett fáknál töltötte, beszélgetve az érzelmes sétálókkal és újságírókkal. Az újságírók sokkoló felvételeket készítettek a tuskóról, amely most a már megrongálódott Hadrianus falra dőlt. Ez a békés, idilli hely, amely oly sokaknak nyújtott nyugalmat, most bűncselekmény helyszíne lett, kék és fehér rendőrségi szalaggal körülvéve. A DNS nyomozók fehér öltözetben DNA mintát gyűjtöttek a tuskóról. Másfél évvel a fa kivágása után Andrew és Gary rendszeresen visszaemlékeznek arra a napra, amikor Északkelet-Anglia elvesztette „egy hatalmas helyi nevezetességet.” „Teljesen értelmetlen. Ki volt az, aki ilyesmire próbált célozni?” – tette fel a kérdést Andrew. „Ez még mindig óriási része az életemnek. Egy nagy űr van az életünkben, nem is beszélve a tájról.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c175780278ro