Az AI-t elutasító emberek

Sabine Zetteler, egy londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (AI) használatát, és meggyőződése, hogy az AI nem nyújt valódi értéket. Zetteler szerint az AI által létrehozott tartalmak, legyenek akár cikkek, zeneszámok vagy bármilyen más mű, nem képviselnek olyan értéket, amit ő hajlandó lenne fogyasztani. Azt mondja: „Miért olvasnék olyan dolgot, amit valaki nem volt hajlandó megírni?” Ezt a gondolatot egy nemrég olvasott idézet inspirálta, és Zetteler véleménye teljesen összhangban van ezzel az állítással. Ügynökségében, amely körülbelül 10 alkalmazottat foglalkoztat, elmondja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása nemcsak az üzleti szempontokat sérti, hanem az emberi kapcsolatokat is háttérbe szorítja. „Hol van az öröm, a szeretet vagy az aspirációs fejlődés egy olyan helyzetben, ahol az embereket elbocsátom, hogy a technológiát helyettesítsem?” – teszi fel a kérdést.

Zetteler véleménye nem egyedülálló, mivel egyre többen vannak, akik aggódnak a mesterséges intelligencia térnyerése miatt, különösen a ChatGPT megjelenése óta, amely az utóbbi időszak egyik legnépszerűbb AI szolgáltatása lett. A Semrush szoftvercég becslése szerint a ChatGPT havonta több mint öt milliárd látogatást generál. Az AI rendszerek, mint a ChatGPT, azonban hatalmas mennyiségű energiát igényelnek a működéshez, ami aggodalmat kelt sokakban. Egy Goldman Sachs jelentés szerint egy ChatGPT lekérdezés energiatartalma majdnem tízszerese egy Google keresésének, ami sokakat kényelmetlenül érint.

Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa szintén megosztja ezeket az érzéseket. Ő elmondja, hogy az AI használata ellentétes a filozófiájával, amely a humán kapcsolatokra épít. „Az AI lelkület nélküli, és az én vállalkozásom alapjával ellentétes” – mondja. Achery a környezeti hatásokat is hangsúlyozza, mivel úgy véli, hogy az emberek nincsenek tudatában a technológiai infrastruktúra energiaigényének. Zetteler az AI jótékony hatásait elismeri, például a vak emberek számára nyújtott segítséget, de a társadalmi hatások miatt aggasztónak tartja a hosszú távú következményeket.

Sierra Hansen, Seattle-ben élő közéleti szakember, szintén ellenzi az AI használatát, mivel úgy véli, hogy az csökkenti problémamegoldó képességeinket. „Az agyunk az, ami segít megszervezni a napunkat, nem pedig az AI Copilot” – mondja. Hansen hangsúlyozza, hogy az emberi kritikai gondolkodásra van szükség, és ha egyszerű feladatokat adunk át az AI-nak, akkor elveszítjük a képességünket az önálló gondolkodásra.

Ezzel szemben Jackie Adams, aki digitális marketing területen dolgozik, eleinte szintén ellenállt az AI használatának, de a munkahelyi nyomás miatt végül kénytelen volt alkalmazni. „A kollégáim elkezdték használni az AI-t, és hat hónap múlva már nekem is követnem kellett őket, mert meg kellett vágnom a költségvetésemet” – meséli. Adams most már nem tartja lustaságnak az AI alkalmazását, hanem úgy látja, hogy az segíti a munkáját és javítja a teljesítményét.

James Brusseau, a Pace Egyetem mesterséges intelligencia etikájára szakosodott filozófiaprofesszora úgy véli, hogy eljött az idő, amikor nem lehet elkerülni az AI használatát. Szerinte a jövőben a legfontosabb döntéseket, mint például a bírósági ügyekben hozott ítéletek vagy orvosi beavatkozások, továbbra is emberek fogják hozni, de sok más területen, mint például az időjárás-előrejelzés, az AI át fogja venni a szerepet.

Adams elfogadta az AI használatát, de szomorúan tapasztalja, hogy a technológia egyre nagyobb hatással van az életükre. „Még a Google keresések is tartalmaznak AI összefoglalókat, így úgy érzem, hogy már nincs kontrollunk” – mondja. A mesterséges intelligencia elterjedése tehát nemcsak az üzleti világban, hanem a mindennapi életünkben is jelentős változásokat hoz, amelyekkel mindenkinek szembe kell néznie. Az AI jövője tehát nemcsak technológiai kérdés, hanem morális és etikai dilemmákat is felvet, amelyekre mindannyiunknak választ kell találni.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo