Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja a goldét

Az első minták, amelyeket a Holdról hoztak vissza a Földre közel 50 év után, most megérkeztek az Egyesült Királyságba, méghozzá Kínából, kölcsönben. A kis mennyiségű holdi por már egy biztonságos helyiségben van, egy magas biztonsági szintű létesítményben Milton Keynes-ben, ahol első alkalommal tekinthettük meg őket. Prof. Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyságban az egyetlen tudós, aki hozzáférhetett ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, úgy nyilatkozott, hogy ez az anyag „értékesebb, mint az aranypor”. „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így hatalmas megtiszteltetés és óriási kiváltság számomra, hogy itt lehetek” – mondta.

Prof. Anand csapata reméli, hogy a por őrlésével és lézeres kezelésével választ kaphatnak alapvető kérdésekre arról, hogyan alakult ki a Hold, és mi történt a Föld korai éveiben. A por szemcséi között olyan bizonyítékok rejlenek, amelyek alátámaszthatják a tudósok elméletét, miszerint a Holdat az a törmelék alkotta, amely akkor keletkezett, amikor a Föld összeütközött egy Mars méretű bolygóval 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a 2020-as Chang’e 5 űrmissziójának keretében gyűjtötte be a kőzeteket, amikor a leszállás során egy vulkáni területet, a Mons Rümkert célozta meg. Egy robotkar fúrt bele a talajba, hogy összegyűjtsön 2 kg anyagot, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely a Belső-Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintagyűjtés egy szovjet küldetés óta 1976-ból, és Kínát a világűr versenyének élvonalába emelte.

A globális űrkutatók közötti együttműködés hosszú hagyományát követve Kína most először engedett hozzáférést hét nemzetközi kutatónak a mintákhoz, lehetővé téve számukra, hogy új felfedezéseket tegyenek. A kis üvegcseket egy ünnepélyes ceremónián adták át Prof. Anandnak Pekingben, ahol orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal találkozott. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennék – Kína olyan előnyben van a világűrprogramokra fordított befektetéseik terén” – tette hozzá.

Prof. Anand a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában vitte haza ezt az értékes rakományt. Az Open University laboratóriumában Milton Keynes-ben belépve ragadós szőnyegekre léptünk, hogy megtisztítsuk a cipőinket, és műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kellett felvennünk. A magas biztonsági szintű szobában a környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy megakadályozzák a szennyeződést. Ha a Föld anyaga keveredik ezekkel az idegen speckókkal, az véglegesen tönkreteheti a Prof. Anand csapata által végzett elemzést.

A széfek előtt guggolva Prof. Anand egyet kinyitott, és gondosan előhúzott egy ziplock táskát, amely három, ékszertartó doboz méretű edényt tartalmazott. Mindegyikben egy átlátszó üveg található, amelynek alján sötétszürke por található. Ez a holdi por. Első ránézésre talán nem tűnik különlegesnek, de magát a kozmikus utazását figyelembe véve megalázó érzés. Prof. Anand elmondta, hogy összesen 60 mg elegendő ahhoz, hogy éveken át foglalkozzanak vele. „Itt a kicsi erőteljes. Higgyenek nekem, ez elég ahhoz, hogy évekig elfoglal minket, mert a mikroszkopikus anyagokkal foglalkozunk” – tette hozzá.

A folyosón egy másik laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki valóban dolgozik a szemcséken, amikor a vialsokat kinyitják. 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, amikor valami a holdi felszínről érkező anyagon dolgozik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miután megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémántpengével. „De ideges is vagyok – nem sok minta áll rendelkezésre, és nem könnyű újra megszerezni őket. Nagy tét” – tette hozzá. Miután előkészítette a mintákat, azok két további laboratóriumba kerülnek. Az egyikben egy bonyolult csövekből, szelepekből és vezetékekből álló gépet látunk. Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek eleje óta építi ezt a berendezést. Megmutatta nekünk azt a kis hengert, ahol a por szemcséi 1400 Celsius-fokra melegíthetők. Ez segít nekik a szén, nitrogén és nemesgázok kiemelésében. Ez teljesen egyedi, és ez az egyik oka annak, hogy Prof. Anand úgy véli, hogy az ő laboratóriumát választották ki a ritka minták fogadására.

James Malley kutatási technikus egy olyan gépet kezel, amely képes meghatározni, hogy mennyi oxigén található a por szemcséiben. Megmutatta nekünk a tesztfutását. „Meg fogom ütni azt a szemcsét a tálcán egy lézerrel” – mondta, miközben a számítógép képernyőjén nagyítva mutatta a jelenetet. „Kezdeni fog világítani, és látható lesz, ahogy belül megolvad” – tette hozzá. A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére. A végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisítéséhez vezethet. De Kína a Chang’e 5 misszió óta tovább lépett. 2024-ben a Chang’e 6 indítása hozta vissza az első mintákat a Hold „túloldaláról”, amely egy nagyon titokzatos hely, és amely hosszú ideje csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomait rejtheti. „Nagyon remélem, hogy ez egy hosszú távú együttműködés kezdete a kínai és a nemzetközi tudósok között” – mondta Prof. Anand. „Sokan közülünk a Apollo missziók során visszahozott mintákon dolgoztuk ki a karrierünket, és szerintem ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni kellene. Remélem, hogy más országok is követni fogják ezt a példát” – tette hozzá.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo