Indiai légicsapások – Mit lép Pakisztán? Négy alapvető kérdés
A közelmúltban drámai események játszódtak le India és Pakisztán között, amelyek újraélesztették a két nukleáris fegyverrel rendelkező ország közötti feszültségeket. India egy éjszakai művelet keretében rakétákat és légi csapásokat indított kilenc helyszín ellen Pakisztánban és a Pakisztán által kezelt Kasmírban. Az indiai kormány a műveletet „megbízható hírszerzési információk” alapján hajtotta végre, és a célpontok között militantizmusra utaló helyszínek szerepeltek. A támadások mindössze 25 percig tartottak, és a helyi idő szerint 01:05 és 01:30 között zajlottak, amely idő alatt a környék lakói döbbenetes robbanásokra ébredtek.
Pakisztán hivatalos forrásai szerint a földrajzi határvonal, vagyis a Line of Control (LoC) mentén mindössze hat helyszínt értek találatok, és azt állítják, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt is lelőttek, amit India nem erősített meg. Islamabad jelentése szerint a légicsapások és a tüzérségi támadások következtében 26 ember vesztette életét, míg 46-an megsebesültek. Ezzel párhuzamosan India hadserege is beszámolt arról, hogy a pakisztáni tüzérség 10 civil halálát okozta a de facto határ indiai oldalán.
Ez a drámai eszkaláció a múlt hónapban történt halálos merényletet követően zajlott, amely a turistákat érte Kasmírban, és a két ország közötti feszültséget újabb magasságokba emelte. India állítása szerint világos bizonyítékai vannak arra, hogy a Pakisztánban tevékenykedő terroristák és külső szereplők állnak a merénylet mögött, amit Pakisztán határozottan tagad. A pakisztáni kormány azt is hangsúlyozta, hogy India nem szolgáltatott bizonyítékokat az állításai alátámasztására.
Az elmúlt években India már végrehajtott hasonló műveleteket, például 2016-ban a uri támadás után „sebészeti csapásokat” indított, míg 2019-ben a Pulwama merénylet után légicsapásokat hajtott végre Balakotban, amely az első ilyen akció volt Pakisztán területén 1971 óta. A szakértők úgy vélik, hogy a legújabb válaszlépés szélesebb körű, három nagy pakisztáni militant csoport infrastruktúráját célozta meg egyszerre, beleértve a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen táborait.
Az indiai katonai források szerint a célpontok között szerepeltek Sialkotban található táborok, amelyek mindössze 6-18 kilométerre helyezkedtek el a határtól, valamint egy Jaish-e-Mohammed központ Bahawalpurban, 100 kilométerre Pakisztán belsejében. Az indiai kormány képviselője elmondta, hogy a célpontok között volt egy LeT tábor is Muzaffarabadban, amely a közelmúltban indiai területen végrehajtott támadásokkal hozható összefüggésbe.
A pakisztáni szakértők megjegyzik, hogy a támadások kiterjedésének növekedése figyelemre méltó, hiszen a korábbi akciók jellemzően a LoC mentén történtek. Srinath Raghavan, egy delhi történész, rámutatott, hogy India most Pakisztán belső területeit is célozza, jelezve, hogy a válaszlépések szélesebb körűek és földrajzilag kiterjedtebbek, mint a korábbi esetekben. Ajay Bisaria, India korábbi pakisztáni nagykövete úgy véli, hogy India lépései az elrettentés megerősítésére irányultak, és a célzott csapások láthatósága csökkenti Pakisztán tagadásának lehetőségét.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a pakisztáni válasz elkerülhetetlen, és a diplomáciai kapcsolatok fontos szerepet játszanak majd a következő feszültségszint kezelésében. Egyes elemzők, mint Ejaz Hussain, arra figyelmeztetnek, hogy a válaszlépések, akár sebészeti csapások formájában, valószínűleg megtörténnek, és a helyzet gyorsan háborús helyzetbe is torkollhat. Christopher Clary, az Albany Egyetem szakértője úgy véli, hogy a támadások mértéke és a kulcsfontosságú helyszíneken okozott látható kár miatt Pakisztán nagy valószínűséggel válaszolni fog.
A helyzet bonyolult, és a szakértők egy része még reménykedik a feszültség csökkenésében. Az indiai kormány azonban a közelmúltban már érzékelhetően megkezdte a válaszlépéseket, például lezárta a fő határátkelőt, felfüggesztette a vízmegosztási megállapodást, diplomatákat küldött haza, és leállította a pakisztáni állampolgárok vízumainak kiadását. A két ország közötti feszültség tehát újra megfeszülni látszik, és a következő lépések, illetve a diplomáciai kapcsolatok alakulása kulcsfontosságú lehet a helyzet kezelésében.
Ezeket is érdemes megnézni
A vályogépítészet előnyei és hátrányai a modern világban
Takarékos tippek álomesküvőhöz alacsony költségvetéssel
