Svéd város bírságot kapott környezetvédelmi célkitűzés elmulasztásáért

Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, kiemeli környezetvédelmi elkötelezettségét azzal, hogy folytatja a pénzügyi befektetéseit a fenntarthatóság érdekében. 2022-ben Gothenburg városa lett az első helyi önkormányzat a világon, amely „fenntarthatósághoz kötött kölcsönt” (SLL) vett fel. Ez a finanszírozási forma arra épül, hogy a kölcsönvevő és a bankok között egy éves környezeti és társadalmi fejlesztési célokat állapítanak meg. Gothenburg négy fő célterülete a megújuló energiaforrások használatának fokozása a város fűtésében, az önkormányzati járműflotta villamosítása, az önkormányzati épületek energiafelhasználásának csökkentése, mint például kórházak és iskolák, valamint a város legszegényebb kerületeinek fejlesztése.

Ha a város megfelel az éves fejlesztési szintnek ezeken a területeken, akkor Gothenburg évente 0,1%-os kedvezményt kap a kölcsön éves díjából, ami körülbelül 100,000 svéd koronát jelent. Amennyiben azonban egy célkitűzést nem érnek el a megállapított szintnek megfelelően, úgy a város büntetést köteles fizetni, amely ugyancsak az adott összeg. 2022-ben és 2023-ban Gothenburgnak sikerült elkerülnie a pénzügyi büntetést, de a 2024-re vonatkozó legfrissebb adatok szerint nem teljesítette az átállásra vonatkozó célt a megújuló energia terén, így 150,000 koronás büntetésre számíthat. Ugyanakkor a kedvezményeket, amelyeket az energiafelhasználás és a társadalmi fejlesztés terén elért eredményei miatt kap, részben kompenzálják.

Fredrik Block, Gothenburg város portfóliómenedzsere elmondta, hogy a helyi önkormányzat szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasra kell tűzni a célokat, hogy az egész szervezet erre az irányra összpontosítson. Nem haladunk olyan gyorsan, ahogy vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk az, hogy 2030-ra közel karbonsemlegessé váljunk.” Block hangsúlyozza, hogy nem a pénzért csinálják, hanem hogy bemutassák a város fontos munkáját és az éves előrehaladást. „A világ elé szeretnénk tárni, hogy mik a problémák és mik az előnyök” – tette hozzá.

A város legszegényebb területeinek fejlesztése érdekében a helyi önkormányzat évente felméréseket végez a lakók körében, ahol az emberek véleményét kérdezik a környék biztonságáról és tisztaságáról. A kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a lakások biztonságának javítása, a térfigyelő kamerák számának növelése, valamint a rendőri jelenlét fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan területeken, mint Hjallbo és Biskopsgården, ahol magas a bűnözés és a munkanélküliség, valamint jelentős a bevándorló lakosság aránya.

A Gothenburgi városi lakásügynökség, a Framtiden, amely végső soron a város tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatási és fejlesztési menedzser úgy nyilatkozott, hogy „ezekben a sebezhető területekben mi birtokoljuk a legtöbb lakást. Mi vagyunk az egyetlen hivatalos szerv, amely itt van.” Bankvall hangsúlyozta, hogy a város rendelkezik a szükséges pénzügyi forrásokkal, hogy hatékonyan hozzájáruljon a helyi közösség fejlődéséhez.

Faduma Awil, egy szociális munkás, aki karrier-tanácsadással foglalkozik az egyik helyi foglalkoztató központban, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megnövekedett rendőri jelenlét és a kamerák elhelyezése rossz üzenetet közvetít a fiatalok felé. „Mit gondolnak majd a gyerekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd negyedben egyet sem? Hogyan fognak érezni, amikor folyamatosan figyelik őket a rendőrök?” – tette fel a kérdést Awil, aki 1987-ben, gyermekként migrált Szomáliából Svédországba. Szerinte a lakossági felmérések nem bizonyulnak hatékonynak, és úgy érzi, a város túlzott hangsúlyt fektet a környezeti célokra, miközben a hátrányos helyzetű területek fejlesztése háttérbe szorul.

A fenntarthatósághoz kötött kölcsönök tárgyalása rendkívül összetett folyamat, amely Gothenburg városának egy évet vett igénybe, és hat jelentős nordikus bank vett részt benne. Az SLL-k globális száma 2023-ban 56%-kal csökkent a Bloomberg pénzügyi hírügynökség adatai szerint. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági szakértője elmondta, hogy a bankok elutasítják azokat a potenciális SLL-kölcsönzőket, akiknek a céljaik nem elég ambiciózusak. Ugyanakkor hozzátette, hogy az SLL-k kihívást jelentenek a cégek és önkormányzatok számára, akik sikeresen megszerzik azokat.

A Gothenburgban folyó társadalmi és környezeti célok 2030-ig érvényesek. Block hangsúlyozza, hogy a részletes éves SLL-jelentések megmutatják a potenciális jövőbeli befektetőknek, hogy milyen különbséget jelentene a pénzük a város fejlődésében. „A bankok szeretnének pénzt adni fenntartható városoknak, így a SLL-jelentéseink formálják a város imázsát a befektetők szemében” – mondta Block.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yx1rl8dk2o