Hírek,  Tech

A világ 1,5 billió fáját ‘megmérő’ műhold küldetése

A világ esőerdőit gyakran a „Föld tüdejének” nevezik, mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, ezzel segítve a klímaváltozás hatásainak csökkentését. Az esőerdőkben több mint másfél billió fa található, és pontosan megmérni, hogy mennyi szén-dioxidot tárolnak, eddig szinte lehetetlennek bizonyult. Most azonban a helyzet megváltozhat, mivel az Európai Űrügynökség (ESA) sikeresen fellőtt egy úttörő műholdat, amely speciális radar rendszerével képes feltárni a fák lombkoronája alatti világot. A műhold célja, hogy a tudósok számára világosabbá tegye az esőerdők szén-dioxid-tárolásának jelentőségét, valamint a deforestáció hatásait.

A rakéta a francia Guayana Kourou űrközpontjából indult, és az Amazonas fölé repült, amely a vizsgált esőerdők egyike. A fedélzeten található műholdat „űrbrollynak” keresztelték el, köszönhetően a hatalmas, 12 méter átmérőjű antennájának, amely jeleket küld a Föld felé. Prof. John Remedios, a Brit Nemzeti Földmegfigyelő Központ igazgatója, aki a műhold ötletét javasolta az ESA-nak, a fellövés után elmondta, hogy hatalmas teljesítmény lenne először, pontosan tudni, mennyi szén-dioxid található az Amazonban, a Kongóban és Indonéziában.

A műhold antennája P-sávú radart használ, amelynek nagyon hosszú hullámhossza lehetővé teszi, hogy mélyebbre lásson az erdőkben, és feltárja azokat az ágakat és törzseket, amelyeket a lombkorona eltakar. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmagyarázta, hogy a mai űrbeli radarrendszerek többsége csodás képeket készít a jéghegyről, de az erdők esetében csupán a lombkorona, a kis ágak és levelek látszanak, nem hatolnak be az erdők mélyére. A kutatók azonban felfedezték, hogy a sokkal hosszabb radarhullámhossz használatával képesek lehetnek behatolni a fák és erdők mélységeibe.

A 1,2 tonnás műhold egy CT-vizsgálathoz hasonló megközelítést alkalmaz, és ismételt áthaladások során szeleteket elemez a fákban, hogy képet alkothasson arról, mennyi faanyagot tartalmaznak. Ez az anyag használható proxyként a bolygónkat felmelegítő szén-dioxid mennyiségének meghatározására. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek és próbálnak extrapolálni, ami hatalmas kihívást jelent – mondta Prof. Mat Disney, a Londoni Egyetem távérzékelési professzora. A tudósok mostani megértése meglehetősen hiányos, mivel nagyon nehéz a mérések elvégzése. „Alapvetően arról van szó, hogy megpróbáljuk megmérni, mennyi szén-dioxid tárolódik másfél billió fában a trópusi területeken. A műholdak az egyetlen módja annak, hogy ezt következetesen megtehessük” – tette hozzá.

A műhold fellövése után a földi mérések folytatódnak az adatok ellenőrzése érdekében. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és az ötletet a Sheffieldi Egyetem professzora, Shaun Quegan fogalmazta meg, de hangsúlyozta, hogy ez egy nemzetközi együttműködés eredménye. A küldetés a legjobb európai és amerikai tudósokkal való évtizedes, rendkívül innovatív munka összegzése.

A műhold üzembe helyezése számos kihívást jelent, nemcsak a rakéta fellövését követően. Az antennát például nagy mérete miatt óvatosan kell kiterjeszteni, ami olyan, mintha egy óriási ernyőt nyitnánk ki az űrben. Az Airbus mérnökei amerikai szakértőket, a L3Harris Technologies munkatársait hozták be az antennával kapcsolatos munkálatok felügyeletére. Az L3Harris szakértői a nagy, kinyitható rendszerek specialistái, amely szakértelem jelenleg nem elérhető Európában.

A csapat reméli, hogy hat hónapon belül elkészítik az első térképeket, és az elkövetkező öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak a tárolt szén mennyiségét, hanem a deforestáció következtében elveszett mennyiséget is mutatják. A Biomass műhold hosszabb hullámhossza lehetővé teszi, hogy áthatoljon a felhőkön, ezzel folyamatos és összehasonlítható képet nyújtva az erdőkről egyik évről a másikra. A projektben dolgozó tudósok számára ez a lehetőség motiváló, hiszen a kutatás célja, hogy megértsük, hogyan járulnak hozzá erdeink a bolygónkat irányító folyamatokhoz, különös figyelemmel a klímaváltozásra, amely ma és a jövőben is kiemelten fontos számunkra.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/crldwjj6d6no

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük