Kyokushin karate
A közhiedelemmel ellentétben a karate, mint japán eredetű sportág, nem csupán egy irányzatot foglal magába, bár azt el kell ismerni, hogy ezek viszonylag hasonló mozgáskultúrával rendelkeznek. A következőkben egy különleges, a múlt században létrejött ágazatból kaphatunk ízelítőt.
A kyokushin (極真会) karatét Masutatsu Oyama alapította, ezzel megújítva az eddigi elveket, ugyanis ő vezette be a full-kontakt karatét, amely annyit takar, hogy itt megengedett az ellenfél teljes testére mért ütések és rúgások, maximális erőkifejtéssel, a fej kivételével. Tudniillik ez a karate eddigi történelme folytán egyszer sem fordult elő.
Oyama az első dódzsóját – az edzőterem megnevezése a japán harcművészetekben – 30 évesen nyitotta meg, 1953-ban, Tokió külvárosában. Az erős ütéseken alapuló tananyag hamar népszerűségnek kezdett örvendeni, egyre többen utaztak egészen messziről is, csak azért, hogy Oyama-nál tanulhassanak. A kyokushin nevet 1957-ben tették hivatalosan is az ágazat nevévé. 1964-ben formálisan megalapította a Nemzetközi Kjokusin kaikan Karate Szövetséget (International Karate Organization Kyokushin kaikan, IKO, vagy IKOK), amely napjainkig szervezi a szövetség munkáját, oktatását és közösségi életét. Oyama az évek során az egész világban elterjesztette technikáját, rengeteg országba utazott, illetve tanítványait is különböző tájakra küldte, hogy az ottaniakkal ismertessék meg az új tanokat.
Hazai vonatkozások
Magyarországra is elérkezett hamarosan a hír, napjainkban pedig itt is sokan űzik ezt a sportot. Bár tudni kell, hogy a karatéra, nem csak, mint sport, hanem, mint életvitel is tekinthetünk, ennek célja pedig a test és lélek harmóniájának az elérése. Tehát a fizikai fejlődés mellett lelki síkon is értelmezhetjük, amely sok fiatal vagy éppen idősebb karatéka számára iránymutatást tud adni, hiszen többek között az emberi értékek megőrzése fontos alapköve a kyokushin-nak.
Ezt a sportot bármely életkorban el lehet kezdeni, megfelelő kitartással pedig bármit el lehet benne érni. Amellett, hogy ez egyéni sportág, az edzéseken a tanulók és a mesterek is kölcsönös tisztelettel fordulnak egymás felé, és ott segítik, ahol tudják társaikat.