
Rejtélyes középkori temető felfedezése a repülőtér közelében
A Cardiff repülőtér közelében talált középkori temető felfedezése továbbra is rejtélyeket hordoz, amelyek egyre csak szaporodnak. A tavaly bejelentett lelőhely a 6. vagy 7. századra datálható, és a régészek számos csontvázat találtak, amelyek szokatlan pozíciókban helyezkednek el, váratlan tárgyakkal körülvéve. A legújabb kutatások alapján a temetőben eltemetettek szinte mindegyike nő, ami újabb kérdéseket vet fel a tudósokban. A csontok viseltes állapota arra utal, hogy a nők nehéz fizikai munkát végeztek, ugyanakkor meglepő jelei vannak a gazdagságnak és a luxusnak is.
Az egyik legérdekesebb felfedezés egy női csontváz volt, amelyet egy árokba dobtak, éles ellentétben állva a többi elhunyttal, akiket nagy gondossággal temettek el. Andy Seaman, a Cardiffi Egyetem kutatója, aki a projektet irányítja, elmondta, hogy „minden alkalommal, amikor azt hisszük, hogy megértettünk valamit, valami újabb dolog bukkan fel, ami még érdekesebbé teszi a képet.” A temető körüli terület, amely a Fonmon-kastély területén található egy látszólag jelentéktelen mezőn, körülbelül felét már feltárták a régészek. Eddig 39 felnőtt csontvázat találtak, amelyek a vastag mészkőalapzatba vájt sírokban helyezkednek el. A teljes elemzés még folyamatban van, de úgy tűnik, hogy a csontvázak közül szinte mind női.
Dr. Seaman hozzátette: „Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy mit jelent ez, de lehet, hogy valami sajátos ebben a közösségben, vagy talán csak ez az egyik temető egy szélesebb tájban, esetleg más részeken több a férfi.” Két gyermek csontvázát is megtalálták, ami meglepően kevésnek számít a korabeli magas csecsemőhalandóságot figyelembe véve. A gyermekek temetése szintén érdekes részleteket hordoz. Dr. Marion Shiner, a Cardiffi Egyetem régésze elmondta, hogy „a sír visszatöltésére használt föld kissé eltér a felnőttek sírjaiban található földtől. Sötétebb és organikusabbnak tűnik, így valószínűleg idő elteltével temették el a gyermekeket a felnőttek után – ez is egy újabb rejtély.”
A lelőhelyen talált tárgyak tovább bonyolítják a kérdést, hogy kik is voltak ezek az emberek. Az ásatás során kerámiatöredékek és finom, gravírozott üvegtárgyak kerültek elő, amelyek valószínűleg az elhunytak látogatóitól származtak, akik lakomázva emlékeztek meg róluk. Dr. Seaman elmondta, hogy „az üveg ritka, és ahol megtalálható, ott jelentős státuszú helyszínek találhatóak.” Valószínűleg a Levantéban, vagyis Egyiptom környékén készítették, majd Dél-Franciaországban alakították edényekké, és valószínűleg borral érkezett ide.
Ezek a tárgyak arra utalnak, hogy ez a közösség nem volt hétköznapi. Minden egyes elhunytat gondosan temettek el, egyeseket vízszintesen, másokat térdelve, mindannyian kelet felé nézve. A csontvázak közül az egyiket, amelyet az árokba dobtak, más módon kezelték, de a kutatók úgy vélik, hogy talán kitaszított vagy bűnöző lehetett. A Cardiffi Egyetem laborjába vitték a csontjait, hogy többet megtudjanak róla. Dr. Katie Faillace, osteológus, úgy véli, hogy a nő a harmincas vagy negyvenes éveiben járt. Csontváza egy korábban gyógyult karfraktúrát mutat, míg a foga fertőzött volt és tályog alakult ki rajta, ami fájdalmas lehetett.
Tíz csontváz további részletes elemzés alatt áll. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a temetőben eltemetett emberek nem mind helybéliek, hanem Wales különböző részeiből, sőt, esetleg Dél-Angliából is származnak. A további DNS-elemzés azt is megmutatja, hogy van-e bármilyen rokonság közöttük. A kutatók különösen a csontvázak fogaira kíváncsiak, mivel azok egyedi nyilvántartást nyújtanak arról, hogy az egyén mit evett a hozzátáplálás idejétől kezdve egészen a haláláig.
„Nagyon egységes étrendet követtek, főként szénhidrátokból állt, de nem sok hús volt benne” – mondta Dr. Faillace. „Ez a gyermekkoruktól kezdve a felnőttkorukig így volt, és ez a jelenség az egész populációnál megfigyelhető.” Ugyanakkor megállapították, hogy halat egyáltalán nem fogyasztottak. Amint a rómaiak távoztak, a halak fogyasztásának jelei eltűntek az étrendből, ami újabb rejtélyt jelent.
Az ásatás ezen a nyáron is folytatódik, és a régészek elkezdik feltárni a temető másik felét. Andy Seaman reméli, hogy választ tud adni a felmerült kérdésekre. „Reméljük, hogy elmondhatjuk a temető egyes egyéneinek történetét, de a tágabb közösséget is” – mondta. „Sokat tudunk a királyok és királynők életéről, de a hétköznapi emberek életéről sokkal kevesebbet. Soha nem volt lehetőségünk ennyire részletesen feltárni egy közösséget és az érdekes kölcsönhatásokat közöttük.” Jelenleg azonban még mindig sok megoldatlan ellentmondás maradt.

