Budai Várpalota északi homlokzat a Szent György tér felöl

A Várpalota északi homlokzata 1916-ban és 2009-ben. Óriási a különbség!

Az épület "keskenyebb" volt, a középső traktus fele olyan széles volt, mint jelenleg.

Középen volt egy 4 oszlopos bejárati kapu, amelyen keresztül a vendégek a belső fogadó udvarba érkeztek.
A bejárati kapu fölött szobrokkal díszített tetőrész volt,
és az egész tetőszerkezet magasabb volt, és kisebb-nagyobb kupolákkal teli.
A tetőtéri ablakok is máshogy néztek ki,
és persze a földszinti és emeleti ablakok sem ilyenek voltak

A Palota "újjá építése" során az eredeti kinézet visszaállítása helyett
fontosabbnak találták a középkori falmaradványok térszint fölé felmagasítását,
- földből kinövését, -
nem törődve azzal, hogy ezzel jelentős részét eltakarják a Palotának.
Pedig a Palota  kinézete sokkal esztétikusabb,
mint a középkori falmaradványok tetejére rakott kövek látványa.
Kár elcsúfítani a sokkal nagyobb kulturális és művészi értéket jelentő Palotát
ezekkel a jellegtelen, értéktelen kövekkel!
Vissza kellene állítani a Palota eredeti állapotát,
de környezetének háború után lebontott palotáit is,
sőt az egész várnegyed lerombolt, megcsonkított házait
(mint például a Szentháromság téren lévő egykori Pénzügyminisztérium tornyait) is.
A várnegyed akkor lenne igazán nagy érték, ha minden háza, palotája, épülete, szobrai
eredeti XVIII., XIX., XX. század eleji formájában tündökölne.
Aki a Várba látogat az kvázi egy időutazáson venne részt,
belekerülne a régmúlt idők hangulatába.
És ezt a hangulatot nem szabad mai, modernkedő építményekkel elrontani!

Akit érdekel a Vár újjá illetve újra építésének története,
annak ajánlom Teleki Nagy Krisztián
"A Budavári palota és a Szt. György téri épületek"
című remek írását.
Olvasható az építészfórumon:
http://epiteszforum.hu/node/8657